Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.
Minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást. Vannak, akik munka nélkül nem engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak.
76 ezren kerültek be az idei felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ennyien diplomát is szereznek majd néhány év múlva: számos olyan képzés van, amelyet a hallgatók több mint fele félbehagy. Nem sikerült csökkenteni a lemorzsolódók arányát az elmúlt években, még mindig riasztó statisztikákkal szembesülnek az egyetemek.
A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legfrissebb tanulmányából.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
